Világszerte terjed a nap- és szélenergiát hasznosító berendezések alkalmazása, itt az idő, hogy megismerkedjünk a napszél-energia felhasználásának lehetőségeivel is!
A Washington State University kutatói szerint - amennyiben sikerül a kivitelezés gyakorlati megvalósításának nehézségeire megoldást találni - a napszél energiáját műholdakkal begyűjtve és a Földre sugározva bőven fedezhető lenne a világ energia-szükséglete.
A napszél-hasznosítására tervezett készülék a szélturbináktól eltérő működési elven, az ún. Dyson-Harrop műhold-koncepción alapszik. A Nap irányába pozicionált hosszú fémvezeték (vörösrézdrót) elektromosság segítségével mágneses mezőt generál, ami begyűjti a Napból származó, többszáz km/s sebességgel száguldó elektronokat. A begyűjtött elektromosság egy infravörös lézerhez irányul, amely műhold-tányéroknak továbbítja az energiát. A műhold pályájának fenntartását egy gyűrű alakú vitorla segíti.
Mielőtt azonban lelkesen a műholdak telepítésébe fognánk, számos műszaki problémát kell megoldani. Nehézséget jelent például a műholdak tervezett helye és a Föld felszíne közötti hatalmas távolság áthidalása. A távolság miatt még egy erősen fókuszált lézer is hatalmas szóródást mutatna, és az energia nagy része kárba veszne. További problémát jelent, hogy az energia begyűjtéséhez hatalmas méretű műholdra lenne szükség, és a műhold megfelelő védelmének kialakítása is komoly feladat elé állítja a kutatókat.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a napszél-energia érdekes lehetőségeket rejtő energiaforrás, melynek hasznosítása, a megtermelt energia szállítása és tárolása azonban jelenleg még nem megoldott.
